Az összes tartalmat: 

Bezár    Kinyit    Invertál

• Galéria
  • Antoni Gaudi
  • Fogantyú
  • Güell palota
  • Pad
• Tudásbázis
  • A horganyzás technológiai lépései
  • A kovácsmesterség alapfogalmai
  • A porszórásról más néven szinterezésről általában
  • Horgany, horganyzás
  • RAL színskála színei
  • Szinterezés
  • Tanácsok a tökéletes matrac kiválasztásához

A kovácsmesterség alapfogalmai

Süllyesztékes kovácsolás

A süllyesztékes kovácsolás a melegalakításnak az a módja, amikor a hevített anyagot egy meghatározott üreg kitöltésére kényszerítjük, szabad szélesedésének akadályozásával. A szabadalakító kovácsolással szemben, a süllyesztékes kovácsolás technológiájával, összetettebb formájú kovácsdarabok is előállíthatók, melyeket leggyakrabban a nagy pontosságú alkatrészeket igénylő gépipar alkalmaz. A bonyolult edzett acél süllyesztékek kialakításának magas költségei miatt alkalmazása  nagyobb sorozatoknál rentábilis. Az ipar által felhasznált kovácsolt alkatrészeket ritkán munkálja emberi kéz vagy kézi szerszám, leginkább több tonnás gépi kalapácsokat alkalmaznak.

Kézi kovácsoláskor leginkább egyrészes süllyesztékeket használunk. Ilyen módon legtöbbször kilincsfelületek, golyók, gombok, bútorfogantyúk, egyéb díszelemek készülnek.
 
A szabadalakító kovácsolás alapműveletei

Wallesi kovácsműhely

• Nyújtás, szélesítés: A szabadalakító kovácsolás leggyakrabban használt művelete, mely éles átmenetek nélküli felületek kialakítására szolgál. Ha nyújtóbetéttel végezzük: lapos, téglalap nyomófelületű szerszámot használunk hozzá. A nyújtás annál erőteljesebb, minél keskenyebb a nyújtáshoz használt szerszám, vagy minél nagyobb az erőhatás.
• Duzzasztás vagy zömítés: Olyankor alkalmazzuk, ha kis keresztmetszetű anyagból nagyobb keresztmetszetű darabot kell kovácsolni. A funkcionális vagy esztétikai szempontokból végzett anyagduzzasztás mellett, gyűrűk, korongok, tárcsák lyukasztásának előműveleteként is alkalmazzuk.
• Lyukasztás: A kovácsdarab áttörésére, lyukasztására szolgáló eljárás melyet tömör vagy üreges lyukasztó kalapáccsal, lyuksablon vagy üllőlyuk fölött, egyik vagy mindkét oldalról végzünk.
• Vállazás: Az éles vagy nagyobb átmenetek kialakítására szolgáló technika. Egyszerű nyújtással ugyanis nem lehet éles átmenetet kialakítani, mert az ütések helye mellett az anyag behúzódik.
• Áttolás: Az anyagtakarékosságot és a kedvezőbb szálelrendeződést elősegítő művelet, melyet napjainkban ritkán alkalmaznak.
• Hajlítás: Általában a íves kovácsdarabok alakításának végső művelete. Többnyire csak a munkadarab egy kis részét kell egy íves vonal mentén meghajlítani. Eközben figyelni kell a húzott, külső oldal berepedezésére, behúzódására, ahol szükség esetén anyagtöbbletet kell biztosítani.
• Csavarás: Optimális és állandó hőmérsékletet és nagy pontosságot igénylő kovács művelet, melynek során a síkba kovácsolt munkadarab egyik részét egy megadott szögben elfordítják a többihez képest.
• Kovácshegesztés: A kovácshegesztés egy oldhatatlan kötés. Az összetettebb, bonyolultabb alakú kovácsdarabokat gyakran részekre bontva kovácsolják, és a részeket hegesztéssel vagy kovácshegesztéssel, „hicceléssel” egyesítik. Ma már a láng-, az ív- és a védőgázas hegesztés szerszámai, készülékei is a kovácsműhelyek részét képezik.
• Oldható kötések: Esztétikai és praktikussági szempontokból alkalmaznak oldható kötéseket leginkább korlátok, kerítések, erkély és ablakrácsok gyártása során. Ide tartozik a szegecselés más néven „nittelés”, a csavarozás, és a kötegelés, azaz „bundolás”.